2014. november 3., hétfő

Zúzapaprikás.



tarhonyával is kitűnő.
Nyugodtan adhattam volna zúzapörkölt címet is írásomnak, de inkább a paprikást választottam, mert a két főzési eljárás közt különbség van. A magyarosnak tartott ételek többsége lédús, paprikás jellegű, tehát szaftos, mint azt én szeretem. A pörkölt is az, de már a neve is takarja, a pörkölt esetén a húst először enyhén pirítják, pörkölik. Nem bő lében főzik, hanem először a hagymával együtt zsiradékon, fehéredésig pirítják. Többnyire így csináljuk bográcsban, de a tűzhelyen fazékban is kitűnően boldogulunk vele. 
A baromfi egyik legfontosabb szerve a zúzógyomor, amit mi csak zúzaként ismerünk, és használunk. Ne keress a hentesnél sertészúzát, mert kiröhögnek! Csupa izom, épp ezért finom. Szétfőzni nem tudod, így nem kell sokáig mellette állnod, hogy le ne kozmáljon paprikásod. Erre szinte semmi esélyed nincs. Ismeretségi közömben, szinte nincs is olyan, aki ne szeretné a zúzapörit. Így hívják, ha tudat alatt tisztában vannak azzal, hogy az eléjük tett étel tulajdonképpen paprikás. Itt az ideje, hogy ismertessem zúzapaprikásom receptjét is, mert ugyebár ezért olvassátok írásomat.

Hozzávalók 4 - 6 személyre:

1 kg zúza
2 fej hagyma
3 gerezd fokhagyma, apróra vágva
1 db paradicsom
1 db zöldpaprika
1 csokor kapor, finomra aprítva
1 dl fehérbor
kevés só és bors 
1 kávéskanál őrölt pirospaprika
200 g főzőtejszín
1 evőkanál liszt a habaráshoz




A hagymát apróra vágva, kevés zsiradékon megfonnyasztom, megsózom. A megmosott, átvizsgált, szükség szerint darabokra vágott zúzát hozzátéve, fehéredésig pirítom. Beleöntöm a bort és a felaprított paprikát, paradicsomot is hozzáteszem. Annyi vízzel öntöm fel, hogy ellepje, majd fedő alatt főzöm. Mikor a zúza megpuhult (addigra a hagyma, paprika, paradicsom is szétfő), kevés főzőlevet kivéve, azt a tejszínnel és kevés liszttel, csomómentesre keverem és enyhén behabarom. A zúzott fokhagymát és a finomra vágott kaprot is hozzátéve, meghintem őrölt paprikával, majd felforralom. Frissen őrölt borsot adok hozzá és tálalom. Galuskát, vagy pirított házi tarhonyát, valamint zöld fűszerekbe (snidling, kapor) forgatott tejföl golyóbisokat adok mellé. Bográcsban elkészíthető étel, a mennyiségeket ki-ki saját edénye, és a vendégül látni kívánt személyekhez igazíthatja. Ez a mennyiség, 4-6 fő vendégül látásához elegendő. Minden bográcsos ételhez ajánlom a száraz fehér, vagy vörösbor használatát. Mire az étel elkészül, az alkoholtartalom elpárolog, a bor savtartalma viszont segít a hagyma szétfőzésében, az esetleges leragadások feloldásában, nem utolsó sorban, kitűnő ízt kölcsönöz ételünknek.


Sokan félnek a galuska elkészítésétől. Nem kell félni! Az egyik legegyszerűbb köret, ráadásul nagyon finom. Tojást, lisztet, kevés vízzel, sóval, esetleg finomra vágott petrezselyem zölddel kikavarsz, majd forrásban lévő, bő, sós vízbe szaggatsz. Hosszú ideig tányérból, kanállal szaggattam saját galuskáimat, míg nem láttam egy koros, nagymamának látszó személyt, aki vágódeszkáról, késsel aprította a vízbe a galuska masszáját.
Nagyon bejött! Azóta mindig így csinálom. Időnként keverd meg a vizet, mert akkor biztos nem ragad le az aljára. Ha pedig a galuska feljött a víz tetejére, akkor kész is van, csak le kell szűrni. Egyszerűbb, de kevésbé élvezetes megoldás, ha galuskaszaggatóval csinálod. Ha nagyobb vendégsereget hívtál, lehet, hogy ez a praktikusabb megoldás. A tejfölt már a receptben is említettem, de semmiképpen ne felejtsd el! A zúza természetes velejárója a tejföl. Felpuhítja a szaftot, az alkotórészeket egybeolvasztja, a galuskákat bevonja a fűszeres szafttal, egyfajta katalizátorként működve. Isteni eledel, és nem is drága!


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése