Ételeinket, négy alapvető módon készíthetjük el. főzés, párolás, pirítás, sütés. Mindegyik eljárás más állagú ételt eredményez.
A főzés során, hideg, vagy meleg vízben (esetleg alaplében) az alapanyagokat forráspontig hevítve, az alapanyagokban lévő rostanyagokat puhára főzve, élvezhetővé, fogyaszthatóvá tesszük. Ha erős hús, vagy csontlevest szeretnénk, hideg vízben, ha zamatos főtt húst, akkor meleg vízben tegyük fel főni. A hideg vízben történő főzés hosszabb ideig tart, az alapanyagok könnyebben szétfőhetnek. (Van amikor ez a cél) A forrásban lévő víz kicsapja a fehérjét, és megakadályozza, hogy a hús fehérjetartalma, íze kilúgozódjon, egyben tartva a hús rostjait. Ha egyszerű zöldséglevest készítünk fagyasztott zöldségekből, a forró vízbe húsleveskockát, a zöldségeket fagyott állapotban hozzáadva, mikor már majdnem megfőtt, kevés levestésztával, pillanatok alatt kitűnő ételt varázsolhatunk magunknak. Kóstolás után fűszerezzük, mert a leveskocka is fűszeres!
A párolást (dinsztelést) a főzéstől az különbözteti meg, hogy nem bő, hanem kevés lében végezzük. Így az alapanyagok szinte saját levükben, gőzben párolódnak, megtartva eredeti zamatukat. Párolás előtt minden esetben tanácsos rövid ideig megpirítani a húst, vagy zöldséget, mert így kéreg képződik rajtuk, ami a rostokat összefogja. A párolás minden esetben fedő alatt, az étel saját gőzében történik.
A pirítást, mindig forró zsiradékban végezzük. Ha hideg zsírban, vagy olajban kezdünk hozzá, hagymát pirítani, az megszívja magát, és csak fonnyad. Ha nem így teszünk, zsírban tocsogó, élvezhetetlen "valamit" kapunk! Ugyanez vonatkozik a krumplira, gombára, darabolt zöldségfélékre, és a húsokra is.
A legbonyolultabb konyhai alapművelet a sütés. A frissensülteket minden esetben forró zsiradékban süssük, így a külső felületen lévő rostok összehúzódnak, megakadályozva az értékes, ízletes nedvek elpárolgását.
Amellett, hogy a hús ízét, zamatát megtartja, szép színt is kap, és ropogós lesz. A natúr sülteket kevés, míg a bundázott (lisztbe, tojásba mártott) húsféléket, halakat, zöldségeket, bő forró zsiradékban süssük. Minden esetben magas hőfokról indítsuk a sütést, és később csökkenthetjük a hőfokot. Ez vonatkozik a zárt térben (sütőben) végzett sütésre is, amikor magasabb fokozatról indulva, ha már ételünk szép színt, ropogós kérget kapott, alacsonyabb hőmérsékleten fejezzük be. Ez alól kivételt képeznek a könnyebb tésztafélék, piskótafélék, amiket egyenletes hőfokon, előmelegített sütőben sütünk.
Legközelebb pedig készítünk valamit.
Tavaszi zöldségleves. |
Párolt káposzta vilmoskörtével. |
Brassói aprópecsenye csirkemellből |
A pirítást, mindig forró zsiradékban végezzük. Ha hideg zsírban, vagy olajban kezdünk hozzá, hagymát pirítani, az megszívja magát, és csak fonnyad. Ha nem így teszünk, zsírban tocsogó, élvezhetetlen "valamit" kapunk! Ugyanez vonatkozik a krumplira, gombára, darabolt zöldségfélékre, és a húsokra is.
A legbonyolultabb konyhai alapművelet a sütés. A frissensülteket minden esetben forró zsiradékban süssük, így a külső felületen lévő rostok összehúzódnak, megakadályozva az értékes, ízletes nedvek elpárolgását.
Rozmaringos csülök, tepsis lecsós krumplival. |
Legközelebb pedig készítünk valamit.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése